Az elmúlt évek egyik legnagyobb szabályozási változtatása a napelemes és energiatárolós szektorban

Augusztus 29-én hatályba lépett a 131/2026. Korm. rendelet, az elmúlt évek legnagyobb szabályozási csomagja a napelemes és energiatárolós szektorban. Kötött bekapcsolási határidők, kötelező tároló-bejelentés, díjmentes okosmérő, szabad piaci értékesítés. Összeszedtük, amit kivitelezőként tudnod kell.

2026. augusztus 28-án jelent meg a Magyar Közlöny 120. számában a 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely a hazai napelemes és energiatárolási ágazat szempontjából az elmúlt évek egyik legjelentősebb szabályozási csomagja. A rendelet augusztus 29-én lépett hatályba.

A változások nem előzmény nélküliek. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) augusztus 1-jén nyílt levélben fordult Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez, amelyben hét pontból álló javaslatcsomagot fogalmazott meg, többek között kötött eljárási határidőket, az energiatárolók hálózati betáplálásának engedélyezését és az okosmérő-hozzáférés bővítését kérve. A most kihirdetett rendelet ezeknek a javaslatoknak a jelentős részét érinti.

Összeszedtük, hogy kivitelezőként és telepítőként pontosan mit kell tudnod az új szabályokról.


1. Kötött határidők a napelemes rendszerek bekapcsolására

Az egész szakma évek óta jelezte, hogy a kiszámíthatatlan átfutási idők a legnagyobb adminisztratív akadályt jelentik a lakossági és kisvállalati beruházásoknál. Most ez megváltozott.

A készre jelentéstől a hálózatba kapcsolásig az alábbi határidők érvényesek:

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szakaszos, ismételt hiánypótlás lehetősége is szűkült, az elosztónak az első alkalommal teljeskörűen kell jeleznie minden hiányosságot.

2. Kötelező bejelentés minden energiatárolóra

A szabályozási csomag legnagyobb hatású eleme az új bejelentési kötelezettség. Minden 2 kWh-nál nagyobb névleges tárolókapacitású, helyhez kötött villamosenergia-tárolót be kell jelenteni a hálózati engedélyesnek.

A 2 kWh-os küszöb rendkívül alacsony, gyakorlatilag minden piaci forgalomban lévő lakossági energiatárolót érint, mivel a legkisebb moduláris háztartási akkumulátorok is jellemzően 2,5–5 kWh-s egységekből épülnek fel. Fontos: a bejelentés a rendszerhasználót (azaz az ügyfelet) terheli, nem a kivitelezőt, de a tájékoztatás a kivitelező felelőssége.

Az érintettek köre jelentős. Az Otthoni Energiatároló Program keretében benyújtott mintegy 132 ezer igény, a programtól függetlenül megvalósult beruházások, valamint az ipari és kereskedelmi rendszerek tárolói együttesen több tízezer eszközt jelentenek.

3. Távoli vezérelhetőség mint kötelező feltétel

Az új szabályozás szerint az energiatároló rendszer vagy annak invertere köteles rendelkezni olyan integrált szoftverrel, amely képes külső utasítás elektronikus távkommunikáció útján történő fogadására és végrehajtására. Ez nem eljárási előírás, hanem anyagi jogi feltétel, tehát a tároló létesítésének és üzemeltetésének alapfeltétele.

A megfelelést a gyártó által kiállított műszaki dokumentációval kell igazolni. A piacon lévő korszerű hibrid inverterek és energiatároló rendszerek túlnyomó része műszakilag megfelel ennek a követelménynek, de a dokumentáció beszerzése és átadása a telepítő feladata.

A telepítőknek és nagykereskedőknek érdemes a teljes termékportfóliójukra beszerezniük a gyártói nyilatkozatot, amely a szabályozási képességet igazolja.

4. Okosmérő: alacsonyabb küszöb és díjmentes igénylés

Az okosmérőkkel kapcsolatban három lényeges változás történt:

Az okosmérő azért kulcsfontosságú, mert ez az előfeltétele a negyedórás elszámolásnak, az idősávos tarifáknak, és annak, hogy a betáplált energiát szabadon lehessen értékesíteni.

5. Betáplált energia szabad értékesítése

Ez a változás a bruttó elszámolásban lévő háztartások és a piaci környezet szempontjából egyaránt jelentős. Aki távlehívható fogyasztásmérővel (okosmérővel) rendelkezik, az a hálózatba betáplált villamos energiát a jövőben nem csak a saját kereskedőjének adhatja el a jelenlegi hatósági áron, hanem villamosenergia-értékesítési szerződés alapján bármely piaci szereplőnek, akár aggregátoron keresztül is.

Ez a bruttó elszámolás melletti első valódi piaci nyitás. A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség korábban többször kérte a hatósági átvételi ár piaci referenciához kötését, a rendelet az átvételi ár megváltoztatása nélkül, az értékesítési csatorna megnyitásával teremt piaci alternatívát.

6. Új építésnél egyszerűbb eljárás

Ha a közcélú hálózathoz csatlakozni kívánó igénybejelentő az igénybejelentéssel egyidejűleg nyújtja be a napelemes rendszer létesítésére vonatkozó szándékát, a rendelkezésre álló teljesítmény a vételezésre megjelölt teljesítményhez igazodik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy új építésű ingatlanoknál a csatlakozási igényt és a napelemes rendszer telepítési szándékát egy eljárásban lehet kezelni.

7. Tárolók részleges mentesítése a KÁT/METÁR díj alól

Az önállóan csatlakozó, illetve önálló elszámolási ponttal rendelkező energiatárolóknál a visszatáplált mennyiség erejéig megszűnik a pénzeszköz-fizetési kötelezettség. Emellett a csatlakozási pont mögötti közvetlen értékesítés is mentesül. Ez a módosítás a tárolós projektek üzleti modelljét közvetlenül javítja.


Mit jelent ez a gyakorlatban, ha kivitelező vagy?


A Peka Solar által forgalmazott Deye és SiGENERGY inverterek és energiatárolók megfelelnek az új szabályozási követelményeknek, a távoli vezérelhetőséghez szükséges gyártói dokumentáció rendelkezésre áll.

Ha kérdésed van az új előírásokkal kapcsolatban, szükséged van műszaki dokumentációra, vagy segíthetünk a bejelentési kötelezettség kapcsán az ügyfeleid tájékoztatásában, keress minket.

Forrás: Magyar Közlöny 2026. évi 120. szám, 131/2026. (VIII. 28.) Korm. rendelet · MNNSZ szakmai elemzés · Portfolio.hu

Kapcsolatfelvétel →

← Vissza a főoldalra

ELÉRHETŐSÉGEINK

+36 70 701 9816
sales@pekasolar.hu

KÖVESS MINKET